SÁTORALJAÚJHELY


Sátoraljaújhely Magyarország északkeleti részén helyezkedik el a romantikus szépségű Zempléni-hegység hegyeivel körülvéve. Évszázadokig Zemplén Vármegye székhelye volt, ma az ország legészakibb városa. A város lakosainak száma ma húszezer fő. A környék gazdasági, közlekedési, pénzügyi és kulturális központja. A város arculatához tartozik még a sok iskola, a városi újság, a városi könyvtár, a regionális televízió.

Városi rangját 1261-ben V. István királytól kapta, aki egy várat is építtetett ide, mintegy kifejezve a város védelmének fontos szerepét. A város ekkoriban indult fejlődésnek, amit nagyrészt az előnyös földrajzi helyzetének köszönhetett. A folyókhoz közel, az alföld és a hegyvidék találkozásánál ideális kereskedelmi, közlekedési és kulturális szerepkört vállalt fel. A hegyaljai bor az egész világon híressé vált, kereskedelmi útvonalak épültek ki Oroszországgal, Lengyelországgal, Romániával, és az ország többi részével. A dinamikus fejlődésnek az első világháború lezártával a trianoni béke vetett véget.



A város fölött magasodó hegyek vulkáni keletkezésűek, formájukat a földrajztudósok és az idelátogatók az olaszországi Vezúvhoz hasonlítják. Hegyi sétánk során a Szár-hegyen megtalálhatjuk a vulkáni utóműködés emlékét őrző gejzírkúpot, a kitörés epicentrumát. A város is innen kapta a nevét, szó szerint: “Új hely a sátor formájú hegyek alatt.”

Sátoraljaújhely jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik: Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem és a Rákóczi-szabadságharc vezetője nem messze a várostól, a szlovákiai Borsiban született. A városból és a szomszédos faluból, Széphalomból irányította Kazinczy Ferenc, a nagy író és nyelvész a magyar nyelv megújítását célzó küzdelmeket a 19. század elején. Ebben az időszakban a város és környéke a magyar irodalmi élet központja volt. Innen indult politikai pályájára Kossuth Lajos, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vezére, aki büszkén vallotta magát “újhelyi magyar ember”-nek.



Sátoraljaújhely városközpontjában és régi városrészeiben a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát őrizte meg. Műemlékekben, műemlék jellegű épületekben gazdag. A főtér hangulatát meghatározó barokk stílusú megyeháza (ma Városháza) 1754-1768 között épült, impozáns méreteivel a méltóság érzetét kelti. Előtte magasodik a város jelképévé vált Kossuth-szobor. A római katolikus plébánia temploma méltóságteljesen emelkedik a tér fölé.

Legértékesebb műemlékegyüttese az ún. “Barátszeren” található pálos-piarista kolostor és templom. A kolostor a 13., a koragótikus templom a 14. században már állott. Barokk főoltára és templomi berendezése kivételes szépségű. A görög katolikus templom ikonosztáza egyházi kultúránk egyik gyöngyszeme. A zsidóság emlékei is megtalálhatók a városban, a régi zsidótemetőben temették el Teitelbaum Mózes csodarabbit, aki (1759-1841) a chaszidizmus magyarországi elterjesztője. Évente sok száz ember zarándokol ide a halálának évfordulóján.

Kellemes kirándulásokat tehetünk a hegyek turistaútjain. A Magas-hegy a téli sportok kedvelőinek valóságos paradicsoma. Országos versenyek lebonyolítására is alkalmas sí- és szánkópályák várják a testedzésre és friss levegőre vágyókat. A Várhegy tetejéről körülpillantva látszanak Sárospatak tornyai, messze kéklik Hegyalja s a Bodrogköz. A Szár-hegyen Magyar Kálváriát épített a város lakossága Trianon szomorú emlékezetére. A Vár-hegy és a Sátor-hegy nyergében az Oremus-dűlőben készült a világon az első aszúbor az 1620-as években – a hagyomány szerint. De híresek az ungvári és zsólyomkai pincék is.



A város világhírű táncegyüttese őrzi a környékbeli néptánc hagyományokat. Minden nyáron néptánc fesztiválok és szabadtéri programok megrendezésére kerül sor.

Ma Sátoraljaújhely egy történelmi hangulatot árasztó kisváros, az ország egyik legszebb vidékén. Számtalan régi és történelmi épülettel rendelkezik, mindezen kívül kulturális intézményei széleskörű művelődési lehetőséget biztosítanak mindenki számára.


További információk…